Vannak fortélyos , munkakerülő picsák, de minimum középvezetői pozitól. Előadják a hattyú halálát, hogy ők milyen g... sokat melóznak, holott, csak kirakat, amit csinálnak, és orrba-szájba hatpofára delegálják a feladatokat, de még ellenőrizni is lusták. Egyetlen erősségük a prezentásció, bazsalygás az expart górékkal "külföldiül". Ha egy ilyen példány tart prezit, a bullshit lotteryn a legkeményebb tromf a "folyamat"
Ismertem egy nem pozícióban lévő munkakerülő csajt is. Aki ráadásul a partnereit is ezerrel váltogatta. Egyszer céges karibulij egy haverral előbb lényegében lekurváztuk, ezen csak vihogott, majd azzal húztuk, hogy ő egy A4-es lappal képes hónapokig sétálni az irodaházban és tenni, mintha dolgozni. Ezen roppant felháborodott, látszott, hogy beszart.
Inkább úgy pontosítanék, hogy a nők között is akadnak lógósok, csak azt igyekeznek jobban leplezni, mint a herpeszt.

@Styxx: Ötcsillagos komment :DDD

Az az igazság, hogy a nők MINDEN más munkát is keményebben csinálnak. És sokkal merevebben.

Meki - A férfi kiszolgálók pont leszarják, hogy mi az előírás, képesek mosolyra, képesek "véletlenül" több csokiszószt tenni a fagyira, és nem paráznak azon, hogy a zacskó előírásszerűen van-e csomagolva.

Ellenőrök - női daraboknál nincs esély vitára, keményebbek mint egy kiképzőtiszt.

bármilyen kiszolgálószemélyzet: nők: Szigorúan annyit ad, amennyi jár, vagy kevesebbet. Férfiak: szarnak bele, megpakolják a tányért. Még a sztyuiknál is, a nőknek egy egységnyi utas vagyok, a pasi sztyuiknak meg egy ember. Akivel még viccelni is szabad.

Amúgy megerősítem, irodaházban is... múltkori csapatban is volt csaj, lelkiismeretesen túlórázott, mindent megcsinált, merthát a sales azt mondta mára kell. Akkoris, ha két hétig ültek rajta és most adják oda. Ha ilyet csinál velem a sales, akkor megmondom neki: bocs öreg, 17:29 van, ahogy látom az e-mailekből, 2 hétig csak faszverés volt, akkor már igazán ráér, ha holnap csinálom meg, ugye? Gudbáj.
Az akkori fejesek elhintették, hogy mutassátok meg mit tudtok, "you'll get noticed"... Na gratulálok, 3 év alatt egy oklevéllel lett gazdagabb DolgosMici. Talán kettővel. Nekem meg volt életem:)

Most is itt van a kollegina velem szemben, mindent bevállal, ó persze megcsinálja. És még a kis táblázat színezéssel is elbíbelődik. És valami perverz okból kifolyólag itt van 8:45-re. néha késik, 8:50.

A választ azonban nem tudom a kérdésre, miért csinálják ezt? Hol nevelődött beléjük a szabálykövetés, elöljárók tisztelete, túlbuzgóság? Relaxx, az életet nem kell annyira komolyan venni, az csak ócska maszlag, hogy majd a sok munkaóra meg a szorgalom juttat a vezérigazgatói székbe. Faszt. Kis tehetség, kis közös hobbi a nagyvezérrel.

Uff.

Genetika. Apu összehoz pár gyereket és odébbáll, de Anyu lengő csöcsein csüng pár kölök aktív évei alatt. Az egyik beleszarik, a másik törődik. Aki törődik, nehezebben lesz törtető, így kevesebb a női vezető. Aki mégis, annak pöcse is van és hímsoviniszta. Aki meg beletörődik, abból is a fentebb említett kiképzőtiszt alkat lesz, bosszúból.

Ennyire nem volt rossz a helyzet szerencsére eddig.
Engem inkább az zavar, amikor a semmin pörög valaki órákig. És ez nemtől független.
Na meg az eszetlen-baszatlan brigádon, akik azonnal úgy tekintenek rád, mint vetélytársra (mert azért vettek fel, hogy a hangulatingadozásai helyett stabil meló legyen).
A komoly gond az, amikor 20 emberből egy ilyen van, és az szétb... az egész csapatot.

Jó kis cikk, valahogy nekem is ez az érzésem. Sokkal inkább vágynak a munka(hely) / jövedelem / egzisztencia / biztonság nevezetű fix pontra, keretre, mint a férfiak. Utóbbiak, mi, pedig talán inkább arra vágynánk, hogy csapatostul vonuljunk (el / be) valahová, csak a feeling kedvéért, legyen az egy sporttábor, egy autóverseny, egy vitorlázás, egy hétvégi ivászat (programozott) diszkóbalhéval, vagy éppen egy felfedező túra stb... Közben elfeledve mindent, de mindent... kiszakadva a szürke valóságból. Csoda-e? Szerintem nem. Évezredekig hasonlót csinált a férfinép, felült a lovára, és övé volt a világ. Miért várjuk hát, hogy most más legyen?

Nincs nagy titok, házimunka, gyerek, idősek ápolása, a rendszeres melók többnyire a nőkre maradnak, a pasik jönnek mennek, csajoznak, elhullanak (vadászat,csata), az alap a nő, ennek megfelelően nevelik a gyerekeket is, a kislányok keményebb kiképzést kapnak. Nyilván az is benne van még a szocializációban, hogy a kislányt arra nevelik, hogy egy pénzkereső csávó hátországát adja. Igaz, hogy sok minden változik, de a berögzült dolgok lassabban. egy pasi

Szerintem inkább az a kérdés, miért nem szeretik a férfiak a munkájukat? Mert rosszul választottak pályát? Mert nem fontos számukra a jól végzett munka öröme, vagy nem is jelent ez örömet számukra? Mert nem éreznek felelősséget érte? Mert tényleg csak két dolog érdekli őket, amiből a második a sör?

Valóban igaz lenne, hogy az Úr megteremtette Ádámot, aztán támadt egy jobb ötlete?

Javaslom a posztírónak, menjen el, csak néhány hónapra, mondjuk egy építkezésre segédmunkásnak, esetleg mezőgazdasági munkásnak, vagy vájárnak, ácsnak, konyhai kisegítőnek, stb.
Garantáltan soha többet nem fog panaszkodni modern korunk gályáira, vagyis az irodaházakra, és foggal-körömmel ragaszkodni fog a jelenlegi munkájához amit most annyira utál.

Van abban valami, amit a posztoló állít. Sok férfi lógós, aztán persze kirúgják. A haverjai lévén lesz újra melója, de mivel ott is lóg, előbb-utóbb onnan is kirúgják (most nem a komoly fejesekre gondolok). Aztán csak teng-leng alkalmi munkákból, esetleg inni kezd, bukja a családot, lakást (ha volt neki egyáltalán), majd hajléktalanként jön a szokásos szöveg, hogy milyen kegyetlen az élet, meg a nők tehetnek amúgy is minden rosszról.

Túl sokáig voltam elnyomva. Nyilván még ma is léteznek a régi nemi szerepek, amelyekből próbálnak kitörni. Még sokak előtt ott a barátnője/anyja/nagyanyja példája, aki egész életben csak háztartást vezetett.

Érdekes megfigyelés, és igaz. Azokkal értek egyet, akik evolúciós okokkal magyarázzák a dolgot. Azon is érdemes elgondolkozni, hogy a teljesen új jellegű cégeknél (volt erre példa telko, és más egyéb) a férfiak vannak többségben. Amikor már kialakult a dolog és "csak" hajtani kell, akkor jönnek be a nők. Ide tartozik szerintem a tanári pályák nőiesedése is.
Az is jó kérdés, hogy az egyre több női vezető hogyan alakítja át a cégek stratégiáját. Ők biztonsági játékosok, ami sok szempontból nagy előny, másrészt, bizonyos helyzetekben inkább a merészség és ötletesség lenne előnyösebb.
Szerintem a férfiak egyre kevesebb szerepet kapnak a mai, civilizált társadalmakban, amikor minden jól megy. Hiányzik a tétre vívott harc, amihez háború, rossz körülmények, fenyegetettség kell. Olyanok dolgok, amitől a legtöbb nő bepánikol, de egy férfi abban érzi igazán elemében magát.

Megmondom oszinten, elkezdtem olvasni, de meg ehhez is lusta vagyok, pedig most ebedeltem, miutan az egvilagon semmit nem csinaltam delelott se. Inkabb megyek, eszem egy fagyit, aztan beulok a masszazsfotelbe, mielott a terhes kismamak elfoglaljak, utana pedig alszom egyet a szomszed ures szeken, egeszen fel negyig. Utana hazamegyek, majd ha kerdezi az asszony mi volt ma, csak bologatok es hummgok, ebbol o tudja, hogy kemeny volt es beken hagy egesz este.

Es ha azt hiszitek, hogy ez valami vicc, vagy tulzok, hat rohadtul tevedtek!
Na mentem....

@Öltönyösrabszolga: Igen, általában pasi seggfejek szoktak 2 hétig ülni egy feladaton, aztán ezerrel kiadják a nőknek, hogy deazonnalmostmegkellcsinálnod. És a nő megcsinálja, mert: vagy félti az állását, vagy mert belenevelték a kötelességtudatot, vagy mert ér még neki valamit az, hogy a munkahelyen dolgozni kell. Lazulni meg utána is lehet. És kell is.

Gondolom te is az a munkavállaló vagy, aki a fizetést várja, de hogy miér kéne, hogy kapjon, az a világegyetem egyik nagy rejtélye...

Szóval, aki dolgozik a munkahelyén, na az neked törtető vagy szerencsétlen. Gratulálok, öröm lehet a munkáltatódnak lenni.

És ha nem lennének ezek a nők, akik elvégzik helyetted is a munkát, akkor mit csinálnál???!! Akkor hogyan gyártanád magadnak az alibit, hogy nehogy rájöjjenek arra, hogy alkalmatlan vagy bármilyen munkavégzésére?!

Nagyon felhúztam most magam.

.

zoldcitrom, turogomboc es vilmoskorte...tegnap is ez volt, csak forditva

@s:
Többnyire egyetértek kommenteddel.
Mi több, amit korábban holmiféle "törtető-baszatlan picsák hókuszpókuszának" tartottam, a mindenféle gender-tudományokban is van egy sor használható ráció. Például úgy próbálnak megfogni egy leszakadó társadalmi réteget, hogy az ivarérett nőkre fókuszálnak. Például Angliában lehetőséget biztosítani a Tesco-pénztárosnőnek, hogy otthon basszon az asztalra és ő mondja meg a tutit, ugyanis a férfi pérje (ritkábban férje/ gyakrabban élettársa) délig döglik, majd piál és kutyaversenyekre fogad, meg tippmixel, a fiai meg felváltva drogoznak-playstationoznek-fosztogatnak-iskolátkerülnek.

@gumirocker: Ne felejtsük el, hogy ezeken a munkahelyeken (a Tiéden persze nem, de a többi helyen szinte mindenhol) faszságokkal foglalkoznak elmebeteg módon. Ebben a férfiak lelkesedése - a szégyenletes kivételeket nem számítva - meglehetősen mérsékelt. A mai irodai munkát nem is tarthatjuk teljesen jogosan szellemi tevékenységnek, csak azért, mert nem fizikai. Szellemi munka például a Higgs bozon létezését igazoló kísérlet megtervezése. Egy excel tábla habosra kattingatása - bármennyire is fájó - csak a legritkább esetben az (attól függ, mi van abban a rohadt táblázatban). Sajnos a mai munkahelyekről kiciánozták az alkotó módon történő ténykedés lehetőségét. A license alapján - tehát ész nélkül - kell nyomatni a "folyamatot", legyen bármi is az. Többnyire persze az lesz, hogy a lógósok kiválnak, és alapítanak egy más módon szervezett céget, ami később nagy vállalat lesz, megtelik szorgalmas és pontos alkalmazottakkal, ahonnan később teljesen kiciánozták az alkotó módon történő ténykedés lehetőségét.
És így tovább . . .

Húszas nők szülni fognak, a harmincasoknak pici gyereke van, a negyveneseknek kicsit nagyobb. (Természetesen a párjaiknak is, de a férfit valahogy nem olyan érdekes, hogy van-e gyereke, mert tudják, főleg a nő marad otthon gyesen, gyerek-betegszabin, ő rohan szülőire, ő késik, mert dugó volt az iskola felé menet) Emiatt nem nagyon mernek ugrálni, ha nagy nehezen felveszik őket. Bizonyítani próbálnak.
A pici gyerekes anyukák az egyik legjobb és legkizsákmányolhatóbb munkaerők.

férfit=férfinál
elnézést

@Styxx:
"Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki a gyár körül őgyeleg;
helyén a kapszlit nő kapdossa
s elfakult fejű kisgyerek;
s a palánkon hiába néz át,
hiába cipel kosarat,
szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák
s lebukik, hogyha fosztogat?"

J.A.

Azért jól tettenérhető ebben a gazdasági érdek is. A női munkaerő olcsóbb, és bizonyos szempontból valóban megbízhatóbb. Amikor a computer még nem egy gép volt, hanem foglalkozás, azt is szinte kizárólag nők csinálták. 200 nő ült egy szobában és lövedékek röppályáját számolták. Ne feledkezzünk meg a telefonos kisasszonyokról sem.
Viszont sem a számítógépet, sem az automata telefonközpontot nem nők találták fel.

Előszöris gratulálok a címlaphoz, meg is lepődtem az erősen anyázós kommenten, nem szokott ilyesmi lenni. El is gondolkozok, lehet hogy átteszem az egész blogomat a blog.hu-ra elvégre szeretem a trollokat:)

@gumirocker:
Először is picit pihenj.. Nem kell így felhúzni magad valami névtelen kommenten, ami még csak egy rossz szót sem mondott rád. Másrészt biztosan nekem szántad ezt az évek alatt felgyűlt gyűlöletet? Amiket írsz, olyasmikről érintőlegesen sem beszéltem, de ha mégis, kérlek mutass rá, mit mondtam ami ennyire vérlázító volt?

@s: "amitől a legtöbb nő bepánikol..."

Hát persze, hiszen a nő tudja, mi fog következni. A férfiak hősnek érzik magukat, amikor felvirágozott vonatokon, zeneszó mellett bevonulnak a hadseregbe, és csak a fronton jönnek rá, hogy ott bizony vissza is lőnek. A nő meg integet a vonat után, aztán megpróbálja életben tartani, etetni, menekíteni a gyerekeket meg saját magát...

@cziczmiczpindur:
"Az antik görög irodalom története a hősi epikával veszi kezdetét. Az eposz középpontjában a hősi ember eszménye áll, a hőst a halálveszély vállalásáért, illetve a hősi halálért cserébe megilleti a öröklét egy sajátos formája: az el nem múló hírnév."
Vannak dolgok, amiket nehéz - szinte lehetetlen - elfelejteni.
Azt írod:"A férfiak hősnek érzik magukat, amikor felvirágozott vonatokon, zeneszó mellett bevonulnak a hadseregbe . . ." Nos, azok nem csak annak érzik magukat, hanem azok is. Nem olyan hülyék ám, amilyennek gondolod. Sokuk pontosan tudja, mi fog következni.

Bocs, hogy ha ismétlésbe bocsátkoznék, de még nem olvastam végig minden posztot. Mivel én sem nagyon szeretek dolgozni (szerintem seki, csak van olyan, aki a hobbijából él, az a legnagyobb király) szóval ma reggel is ezen gondolkodtam, hogy a csajok sokkal jobban tűrik a monoton melót. Eddig volt vagy 10 különböző munkahelyem, zömmel államigazgatás (igazságszolgáltatás), de volt multinál is és mezei vállakozónál is, és mindenhol a csajok jobban húztak.Szerintem az is benne van, hogy a hímek hamarabb átlátják a szitut és hamar unalmasá válik, belefásulnak, rájönnek, hogy nincs kreativítás, stb. Csajok pedig szabálykövetők, mechanikusan húznak. Nem véletlenül nincs egy nőnemű feltatáló sem. Mélységesen egyetértek a 3 női dolgozó altípussal...

@s: Teljesen igazad van, az irodai melók többsége mechanikus munka.
A férfiak is képesek lelkesen dolgozni, pl meg kell nézni a legtöbb egyéni ügyvédet, fogorvost, saját cégében vagy egyénileg dolgozó mérnököt, adótanácsadót, ingatlan-közvetítőt stb. Kifejezetten munkamániásak. Mert van értelme, és nem is feltétlenül a pénz miatt, mert a multiknál a középvezetők is többet keresnek, mint a fenti szakmák vidéki művelői. Csak az utóbbiaknak nem az adminisztráció, a prezentáció, a míting és egyéb fölösleges látszat tevékenység a fő munkaterületük.

A nők is utálják a munkát, csak ezt titkolják, mert félnek, hogy még azt a sz...t is elveszítik. És közben az lebeg a szemük előtt, hogy a munka béréből mit lehet a családnak, a párjának megteremteni. Egy nő általában nem "magának" dolgozik, hanem a családért, és ezért hajt jobban. A férfiak elsősorban arra gondolnak, hogy "a prémiumból veszek egy gitárt MAGAMNAK". De mivel az nem létfontosságú, a prémium sem az. A család viszont létfontosságú. Amúgy nekem tetszik az írás, mert igaz (persze kivételek itt is vannak).

Szóval aki dolgozik, az lúzer. Eddig se titkolták, de most van rá bizonyíték es.

Akkor miért is útáljátok a cigányokat? Mert ők sem akarnak dolgozni (szerintetek)?

Férfi vagyok, de az egész poszt alapból felháborít. Én sem szeretek dolgozni, így inkább azt csinálom, amit szeretek és azzal keresek pénzt. Aki ezt nem teheti meg, az megint csak lúzer, ugyebár?

Az a baj, hogy az igazi értékteremtés és a fent említett "munka" már köszönő viszonyban sincs egymással.

A faszom a yuppie seggetekbe. (Akinek nem inge, ne vegye magára.)

Úgy látom, hogy pénteken du. 2 után már senki nem akar arról írni, hogy miért szeret dolgozni a nő. Mivel már nem dolgozik senki.

Egyébként a poszt felsorolása sem teljes. Az ténykérdés, hogy sajnos az ilyen jellegű nő munkatársak vannak túlnyomó többségben, de pont a nem annyira jelentős részarányuk miatt kötelesek lennénk említést tenni az igazán értelmes, lényeglátó csajokról is. Ők annyiban képeznek kivételt, hogy a munkában felfedezik a gyakran csak rejtetten megbújó értelmet - már ha lehet ilyenről beszélni egyáltalán. Az is biztos, hogy ezek nagy része önfoglalkoztató, tehát irodai "gályán" a felbukkanásuk esélye szinte nulla.

@Homo Homini Lupus: A faszik már hazamentek, a nők meg el vannak foglalva. :-)

@s: Én meg egyébként közben ultizom, persze a melóhelyen, hol máshol. :-)

Az hogy a nők jobban bírják a szar melót is, nem a nőket minősíti le....

Tudod, miért nem utálják a nők a munkát? Mert megszokták.

A nagymamám - Isten nyugosztalja - mindig azt mondta: kislányom, dolgozni muszáj, akkor miért ne csinálná az ember jókedvűen?

@escéhá: És az ilyenek sírnak a legjobban, hogy miért nem magasabb a fizetésük vagy miért rúgják ki őket :((

@Mille38: Ha a poszt nem arról szólna, amiről, mondanám, hogy az ún. "női" munkáknak VAN ÉRTELME, HASZNA, ha látszatja nem is mindig. (Főzni, takarítani, mosni, gyereket nevelni, beteget/időset ápolni).

A klasszikus "férfi" munkáknak is volt. Mainapság annyira megfoghatatlan a munka értelme (lettlégyen szó akár szalag mellett kapkodásról vagy meetingeken való firkálgatásról), hogy nem csoda, hogy akár ez a posztoló is azt hiszi, hogy valamiféle munkát végez, amikor ideömleszt két flekket.

Mondjuk, aminek nincs, az megintcsak nem nevezhető munkának.

Jav.:
"Mondjuk, aminek nincs értelme, az megintcsak nem nevezhető munkának."

Max. időtöltésnek.

Először azt mondták, az asszonynak a konyhában a helye. Aztán voltak a klasszikus női munkák, mint szakácsnő, ápolónő, gondozónő. Később kiderült, a nők képesek olyan feladatokat is ellátni, amelyekről eddig az volt a köztudatban, hogy csak férfiaknak valók. Jó orvosok, tanárok, menedzserek lettek belőlük. Igen ám, de a nők szó nélkül húzzák az igát, fantáziátlanok, nincsenek újításaik, nem látják a dolgok lényegét és az egész értelmetlenségét - mondják egyes férfiak. Ki kell ábrándítsam őket: Ez sem teljes mértékben igaz: vannak női feltalálók, pl. Fenyő Márta, akinek a nevéhez a Bioptron lámpa fűződik.

Én nő vagyok és nem értem, férfiaknak és nőknek miért kell egymással szemben állniuk a munka világában. Ha együttműködnek, nagyon jól ki tudják egészíteni egymást.

Mi hatan vagyunk egy csapatban: Két olasz fiú, négy magyar lány. A munkát mindenki elvégzi képességei szerint (belelátunk egymás mappáiba, számon lehet tartani, ki miből mennyit és hogyan csinál) Újításokat inkább a fiúk próbálnak bevezetni, több-kevesebb sikerrel, ugyanakkor ők azok, akik hajlandóak tovább az irodában maradni ha kell, a lányoknak sokkal többször kell korábban elmenniük család és egyebek miatt. Ebből az is következik, hogy a lányok azok, akik többet próbálnak elérni a menedzsmentnél a munkaidő és egyéb tevékenységek összeegyeztethetősége érdekében, sokszor még a fiúk nevében is. A munkát senki nem veszi halálosan komolyan. Megcsináljuk amit kell, de nem akarunk belehalni. Inkább a férfiakból álló menedzsment akarja elhitetni velünk, hogy az üzlet még a családnál is fontosabb. Mi meghallgatjuk őket, aztán azt gondoljuk, ami nekünk tetszik. Egész nap dumálunk, poénkodunk, hogy ne legyen olyan unalmas a meló, megpróbáljuk egyformán elosztani a túlórákat és segíteni egymást, amiben tudjuk.

Nem gondolom, hogy az irodai munka lenne a non plus ultra, de nem is a világvége. Minden egyes megírt sor, elkészült dokumentum, lezárt ügy közelebb visz a nap végéhez. Ha közben beszélgetünk, még jól is telik az idő. Hangosan szitkozódni a munka miatt nem sok értelme van. Gondolj bele: Heti negyven órában azt csinálod, amit gyűlölsz?

Eckhart Tolle (aki egy férfi) azt mondja, nincs értelme panaszkodni. Ha egy helyzet nem tetszik, vagy változtasd meg, vagy fogadd el olyannak, amilyen, vagy lépj ki belőle: "... a felébredt cselekvésnek három modalitása van, a körülményektől és a tevékenység természetétől függően. Ezek az elfogadás, az élvezet és a lelkesedés. Ha nincs sem elfogadás, sem élvezet, sem pedig lelkesedés abban, amit csinálsz, akkor nem vagy ráhangolódva az univerzális szándékra. Boldogtalanságot teremtesz, azaz szenvedést ilyen vagy olyan formában."

Ha nem tudod megváltoztatni a munkakörülményeidet, és elfogadni sincs kedved azokat, lépj ki. Ha nem látod semmi értelmét az irodai munkának, akkor nem való neked, annak pedig nem sok értelme van, hogy belülről ásd alá a rendszert, akkor inkább csinálj valami mást.

A nőkben nagyobb a felelősségérzet és a kötelességtudás.

@s: Hősiesség nem, vagy nem csak a halálhoz, hanem az élethez kell...

@cziczmiczpindur: Igaz. Hősiesség mindenhez kell. Te lány vagy, ezért emeled ki inkább azt. Én fiú vagyok, ezért értem meg inkább amazt. De ilyen apróságon csak nem fogunk fennakadni?
:-)

Marie Curie két Nobel-díjat nyert :)

Egy nőnek akkor van esélye előléptetésre, vagy akár némi elismerésre, ha kb. három férfi helyett dolgozik. Egyébként észre sem veszik, átszervezéseknél elfeledkeznek róla, stb. Egy férfinak elég csak fontoskodó arcot vágni, vagy szigorú arccal megigazítani a nyakkendőjét, és máris ő lesz a munka hőse.

Na jó napot. Tetszik a blog, nekem való. Pasiként HR-n dolgozom, ahol az ivararány kábé 90-10 a csajok javára. Bár ezt leginkább a saját javamra fordítom, mondhatom; jól működő rendszerem van. Egy blogon nem dicsekszik az ember a teljesítményével, de 6 év alatt eljutottam a heti átlagos egy nap munkáig és olyan magas poziban vagyok, hogy remélni se mertem ilyet.

A multikulti munkahelyeken véleményem szerint csak a legalsó, team memberi munkakörben kell rengeteget szívni, két év után a fluktuáció miatt pedig már senior vagy team leader leszel, ha nem akkor munkahelyet kell váltani és egy ilyen pozíciót megpályázni, a CV-be nyugodtan ki lehet találni bármit. Na onnantól már csak politizálni kell, nagyon nagy szeretetet, gondoskodást mutatni a pórnép felé, elmenni velük kávézni, ebédelni, hallgatni a faszságaikat, mindegyiknek diszkrációt ígérni, amit kötelező megtartani, de ettől függetlenül remekül tudod őket manipulálni.

Ez a férfiaknál egyszerűen nem működik, ők versengeni akarnak velem, még akkor is, ha 5 szint választ el tőlük, ez valóban genetika. Megsemmisíteni őket nagyon hosszadalmas, szóval inkább el kell őket lehetetleníteni, vagy ha nagyon ügyesek, akkor kiemelni valahova, ahol nem én vagyok a főnök. A munkatársak kiválasztásában pont emiatt mindig részt kell venni, egyrészt mert az is remek szórakozás és időölő, másrészt így fent lehet tartani a női dominanciát.

A nők karrierjében szinte teljes törést okoz a szülés, időben, időzítésben és emocionálisan is. Miután visszajön ő már büszke rá, hogy leszarja és nem folytathat gerilla munkát, mert könnyen lebukik, tekintve, hogy túl egyértelmű. Így inkább bele se mennek az egész játszmába, ők végigdolgozzák a 8 órát, de aztán had mehessenek haza dolgozni a gyerekkel! :D

Összegezve nőkkel dolgozni kényelmes munkahelyet teremt, ahol rengeteget lehet lógni, blogolni. A kulcs csak annyi, hogy időt kell feccölni a mindennapos gondjaik megértésébe (=faszságaik meghallgatásába), mert ők ettől már földöntúli boldogságot éreznek.

@Obszerváló: Figyu. Az építkezésen megvan a munka öröme. Létrehozol valamit, amire büszke lehetsz.
Az iroda lélekölő, unalmas, üres, NULLA.
Nem fizikailag fáradsz el, hanem kiszipolyoz. Nem látod értelmét.
Jól fizet, de a lelked adod el az ördögnek.

Én ezelőtt gyárban voltam informatikus. Roncs gépek, könyékig porosan, létrán húzni a kábelt, pakolni néha... 12 óra, éjszakás műszakok.
De közben láttad, hogy egy nagy rendszert tartasz működésben, ami valamit csinál. Fasza volt.

Most meg irodában, hallgatom a sok idióta léhűtőt, akik nagyon fontosak, de lófaszt nem csinálnak. Utálom.

Ismeretlen felebarátom, csak azt mondhatom, irtózatos életpályát választott magának. És ez nem azt akarja jelenteni, hogy banknál dolgozni önmagában véve irtózatos.

Ha ön értelmesebbre volna hivatott, akkor lettek volna érdekesebb ötletei a saját karrierjét illetően. De már bevodkáztam, és nagyon pipa vagyok önre, mivel nem tűnik teljesen baromnak.