Számláló

<a href="http://info.flagcounter.com/UR2I"><img src="http://s09.flagcounter.com/count/UR2I/bg_FFFFFF/txt_000000/border_CCCCCC/columns_2/maxflags_12/viewers_0/labels_0/pageviews_1/flags_1/" alt="Flag Counter" border="0"></a>

Munkakedv-blog

Szevasztok! Irodai gerilla vagyok egy multinacionális banknál. Kurvára nem érdekel a munkám, én ennél valami értelmesebbre vagyok hivatott! Például szívesen lennék milliomos vagy amerikai filmsztár! Ehelyett egész nap csak szenvedek itt az irodában. Sorstársakat keresek, hahó!

Friss topikok

Munkakedv International

Flag Counter

2012.08.29. 11:01 irodai gerilla

Ajándék a kollégáknak - köszi, nem!

Ma egy olyan munkahelyi jelenségről lesz szó, ami közel olyan kellemetlen, mint egy meetingen kicsúszott hangos szellentés vagy pl. ha a főnököd az előbb észrevétlenül beállt a hátad mögé éppen most, amikor ezt a szennyblogot olvasod. A kollégák közötti ajándékozásról van szó, amitől nem csak az olyan spúr-májszterek viszolyognak, akik karácsonykor az egész családot egy lottószelvénnyel rendezik le, hanem minden egészséges szemléletű ember.

Több helyen dolgoztam már, de az ajándékozás valamilyen formában mindegyikben jelen volt, nagyjából három módon:

1) Külföldi utakról hozott nasik: az olyan multiknál, ahol az öltönyös rabszolgáknak gyakran kell kiruccannia a külföldi cégközpontba, szinte minden héten hoz valamelyik bájgúnár egy doboz csokit vagy bonbont. Talán ez a szokás még a szocializmusból maradt meg, amikor tényleg kiváltságosnak számított, aki külföldre lett kiküldve és ráadásul devizát is kapott. Ezért az illető akkoriban talán tényleg jobban tette, ha az irígykedők pofáját betömte valami csak nyugaton beszerezhető cuccal. A hagyomány továbbgyűrűzése a mostani időkre azonban teljesen érthetetlen, mivel ezek a - többnyire a reptéren az utolsó pillanatban beszerzett - szuvenírek már idehaza is kaphatók és bárki megengedheti őket magának. Arra meg már végképp nem is tudok mit mondani, hogy egyes beteg helyeken már olyan perverziók is előfordulnak, hogy az emberek a privát nyaralásukról hoznak valamit a kollégáknak.

Mindazonáltal ez legalább a munkahelyi ajándékozásoknak még a legelviselhetőbb és főleg a legkönnyebben elbliccelhető formája. Egyszerűen te ne vegyél semmit, és kész. Mivel ma már az utazók elég sokan vannak, ezért jó eséllyel senki se tartja számon, hogy ki, hányszor, mit hozott. Kivéve persze, ha a spúrságod mellett gyakran és látványosan (nagyrészt) egyedül zabálod fel a mások által hozott csokikat. Ezért fontos jótanács, hogy kerüljük a feltűnést és akkor markoljunk bele könyékig a tálba kitett mini-Tobleronékba, ha nem látja senki. Ne tartsuk ezt önzésnek: ez valójában kötelességünk, ami egy rossz szokás megtörésére irányul.

2) Univerzális ajándékozós ünnepek munkahelyi kiélése: nőnap, húsvét, Mikulás, karácsony, stb. Ez egy még irritálóbb és ráadásul nehezebben kikerülhető kategória. Hiszen miért kellene virágot adnom nő nap alkalmából egy olyan kolléganőmnek, akit gyűlölök, és akiről tudom, hogy ő is legszívesebben a tűsarkait látná a szemgolyóim helyén? Sajnos viszont szinte mindenhol vannak olyan buzgómócsingok, akik ilyenkor körbejárnak, pénzt szednek, majd összeszervezik a nagy közös virágátadást. Ezek alól pedig nem lehet kibújni, hiszen ne felejtsük az irodai gerillák egyik alapszabályát: kerülni kell a feltűnést, hiszen az könnyen a munkakerülés minőségének rovására mehet.

Szóval ezeknél nincs mese, le kell nyelnünk a békát és bármennyire is fáj, be kell adni a közös kasszába (na jó, kétévente egyszer mondhatjuk azt, hogy épp nincs nálunk cash, de majd holnap odaadjuk, ami aztán valahogy persze kimegy a fejünkből - egy próbát megér!). A karácsonyi ajándékozást (a húzást) azonban - főleg, ha anonim - remekül felhasználhatjuk kicsinyes bosszúkra és alázásokra - de ezekről még decemberben írok részletesebben.

3) Névnapok, születésnapok: na, ez már tényleg a legalja, ha a sors olyan helyre vetne minket, ahol ezekre is pénzt gyűjtenek a kollégák, akkor legyünk benne biztosak, hogy a Szcientológiai Egyház vagy valami hasonló szekta karmaiba kerültünk, és sürgősen keressünk másik állást (és persze mindenképp írjunk egy posztot róla a Munkahelyi terrorra, bróhahaha :DDDDD)

De mindezzel mi is a probléma, hát már egy kis figyelmesség is baj? - kérdezhetné a naív olvasó. Hát ugye egyfelől, ha az ajándékozási mániát a főnökök gerjesztik, akkor egyszerűen csak arra hajtanak, hogy a kollegiális viszonyt barátivá alakítva minél többet gürizzünk magunktól is az irodában. Másfelől viszont, ha egyes kollégák maguktól ilyen nyájasak, az pedig nem más, mint passzív agresszivitás: lám, ajándékot adok neked, szeretlek téged, szeress te is! Vagyis láthatjuk, hogy az ajándékozás nem más, mint manipuláció vagy erőszak: ezek ellen pedig minden irodai gerillának kötelessége küzdeni!

Lehetne itt még viszonygásunk okait hosszasan magyarázni, de a lényeg egyszerű: 1) a munkahelyen nem barátkozás céljából, hanem dolgozni és pénzt keresni vagyunk, 2) az én pénzem az enyém, nekem se a húsvéti nyuszi hozza, hanem megdolgozom érte (mármint ha értitek, mire gondolok :DDDDD).

Ráadásul nekem a "kollégák" és az "ajándék" szavak együttes emlegetésétől valahogy mindig egy régi, "A nagy ajándék" című pornóoldal jut az eszembe. Tényleg, azzal vajon mi lett?

76 komment · 1 trackback

Címkék: Címkék


A bejegyzés trackback címe:

https://munkakedv.blog.hu/api/trackback/id/tr334738413

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Könnyem ontom, mikor bontom 2012.08.30. 10:07:50

Breaking news Megkaptuk a lakáskasszától a levelet, köszönik a segítő együttműködést, 4 hónap papírozás, aláírás, fölé írás, ügyvéd, közjegyző, - na még ezt a díjat fizesd be, eddig nem mondtam? -, és egy kisebbfajta anyagi seggre ülés után, miénk a ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tóninéni 2012.08.29. 22:11:26

Nem tudom, én valszeg betennék néhányszáz forintot, a nyugalmam ennyit megérne, oszt menjen vele a gyűjtögető a picsába.

kacsa. 2012.08.29. 22:39:41

Van ennek egy összvér-változata: gyűlnek a külföldi enni-innivalók és amikor a hűtő már erősen hajaz egy bárszekrényre, valami szülinévnap apropóján munka után kiürítik a kedves dolgozók.
Az általam ismert helyen az is rendszeres volt, hogy valaki behozott otthonról egy doboz gyümölcsöt, süteményt ... és bedobta a közösbe. Nagyon jól tudott esni pár falat ebéd után. A karácsonyi húzást kihagytam volna, de a többit bírtam.

taecleau 2012.08.29. 22:46:17

kizárólag nászajándékokba és ott is max egy ezrest.

Intizar 2012.08.29. 22:52:00

@kacsa.: Juj má, ne tessék mondani. Kollégákkal együtt evés-ivás, csak úgy mulatságképpen, mintha azok emberek volnának, pokolbéli kínok és gyűlölethullámok nélkül? Na nemá... Mi lesz akkor az imidzsből, hogy a munka pokolszenvedés és semmi más?

blash 2012.08.29. 23:01:10

Miféle pornóoldal volt ez a nagy ajándék nevű, című?

elevenstar 2012.08.29. 23:08:43

Mélységesen egyetértek a posztolóval. Ugyanakkor szeretnék rávilágítani a dolog további gyenge pontjaira. Nálunk mindig ment a szülinapozás és a névnapozás is, darabja 500 Ft-ba fájt egyénenként. Már egy cirka 20 fős társaságnál is ez elég sok eseményt eredményez. Így hát mikor új kolléga jött, gyakran belefutott, hogy ott dolgozik két napja, és máris lehúzták akár 500, vagy többször 500 Ft-tal is, attól függően ugye mennyire termékeny a hét ünnepek szempontjából, vagy hány kolléga viseli ugyanazon keresztnevet, netán születtek egy napon/héten. Joggal gondolhatta tehát az újonc, hogy basszus pénzért jöttem ide, nem pénzt osztani. Persze idővel az ember maga is sorra kerül, ám pusztán a szerencsén múlott, hogy abban az időben mikor végre eljött a mi napunk, több avagy kevesebb dolgozó (azaz pénz) volt-e a cégnél, hisz így valaki jobban is járhatott és rosszabbul is. De a legrosszabbul azok jártak, akik nem dolgoztak ott egy évet, így pont nem is került rájuk a sor, de háromnegyedéven át fizették a sok lényegében ismeretlen ember buliját. (Persze adódik ebből az is, aki ott dolgozott két hónapot, és pont volt valamije, az meg jól járt.)
És ha ez még nem lenne elég igazságtalan, a történethez hozzátartozik a kötelező megvendégelés jelensége. Ugyanis egy kis szendvics, pezsgő, (ügyesebbek főtt kaja) kellett, hogy legyen a válaszreakció a átnyújtott pénzre, azaz hiába osztottad egy éven át a pénzed, hiába jött el a te napod, az összeg egy részét visszafordíthattad saját magad ünneplésébe kötelezően. (Persze évközben mások kajájából is kapsz, de nem biztos, hogy aro párizsit akarok enni tescos pezsgővel.)

igazságos 2012.08.29. 23:30:20

szerintem meg csak egy csóró, smucig bunkó pasi

hogy gúvadna ki a szeme

ha nem hozol az a baj, ha adsz ajándékot az a baj

aki nem értékeli a gesztust, na az rohadjon meg

itt pedig most nem a lottószelvényekről van szó, legalább adott valamit, legalább eszébe jutott az, aki kapta

ennyi

aki ezt komolyan veszi, az hülye

a csokimat és a virágomat meg igenis kérem, akkor is, ha éppen utálnak :)

tomfree 2012.08.29. 23:32:34

Azt bírtam mindig is, amikor amúgy a felszínen egymást kedvelő, de valójában egymást gyűlölő kollégák ajándékozták meg egymást oda-vissza a látszat kedvéért és hogy itt milyen jó a légkör, még puszilgatták is egymást az átadás közben.

igazságos 2012.08.29. 23:33:55

az ajándékozás, a többiekre gondolás csak egy GESZTUS, aki ezt is sajnálja

ilyenkor az, aki pénztárcáját nézi, az szintén bunkó

ha nem ad jót, akkor smucig, ha jót ad, akkor szintén miért nem adott még jobbat

de itt is az jön le, hogy hagyjanak már békén

ez nem erről szól, de látszik, a lényeget nem értik

ezért tűnt el a köszönés (hálát meg se merem említeni) is a mai világból

tomfree 2012.08.29. 23:34:20

@igazságos: "a csokimat és a virágomat meg igenis kérem, akkor is, ha éppen utálnak :) "

Mi ez, valami szeretetpótlék?

igazságos 2012.08.29. 23:34:44

@tomfree: az ilyenekre el is lehet élvezni

tudván, hogy a másiknak is jópofát kell vágnia

mert, ha nem teszi, a többiek is levágják, ki a hunyó

imádom az ilyet

igazságos 2012.08.29. 23:36:57

@tomfree: ne tudd meg, mit fog kapni tőlem az illető, ha nem kapom meg, amit elvárok

ha nem adsz, a többiek kinéznek

rinyálni lehet, de amíg a többség ad, neked is alkalmazkodni kell

ismétlem, ez egy gesztus, letudod, ennyi

nem kell milliókat költened a kollégákra, egy egyszerű csokit veszel, akinek nem tetszik, pofa lapos, költse erre a saját fizetését

Bambano 2012.08.29. 23:52:08

anyám régi munkahelyén ez odáig fajult, hogy a leendő ünnepelt megrendelte az ajándékát. igen, megmondta, hogy mit vegyenek neki milyen értékben.
anyám ekkor robbantotta szét az egész bulit, mikor 20-30k-s ajándékok kezdtek röpködni.

Sákif za morro? 2012.08.30. 00:39:32

... Merthogy mennyire jó dolog kicsit megszakítani a munkát egy kis csoki, torta evéssel. A posztoló egy antiszociális, spúr gyökér, aki nemigen lehet több 25 évesnél, és csak remélem, hogy soha a büdös életben nem kell a munkatársaim között tudni egy ilyen seggfejet!

irdesmond 2012.08.30. 01:48:05

Jaj, nagyon utáltam. Amikor eljöttem a cégtől szerencsére már ismertek annyira, hogy csak egy ajándék tollat kaptam, amit szépen megköszöntem, felbontottam egy pár üveg pezsgőt és csá.
Szerintem mindenki jobban járt volna ha a sok névnapi szart és ilyen olyan ünnepséget letudtuk volna ennyivel.

geegee · http://eszakonelunk.blog.hu 2012.08.30. 01:53:50

Nálunk az volt, hogy szülinap-névnap esetén CÉGES pénzből sütemény-torta vásárlás és nagy zabálás.Volt, hogy heti 3x is összejött.Nem tudom, nekem sose volt bajom vele... :D És mivel én jártam a sütiért, az ízlés is kiváló volt, nekem... :-))

Don Quixote de la Ferko 2012.08.30. 06:29:46

A szcientológia belekeverése tette egyértelművé, hogy egy egyszerű gesztust is mennyire félre tud értelmezni az új, mindenen és mindenkin átgázoló világrendet képviselő szánnivaló embernek kinéző valami.

Az is tetszik, hogy az ajándékozás lenézendő komcsi csökevény, ezért a mini Tobleronét titokban kell elvenni.
Az ilyen valamit (nem valakit, a valaki értelemmel bírna) leginkább szarrágónak tudnám nevezni.

Don Quixote de la Ferko 2012.08.30. 06:35:25

"Ráadásul nekem a "kollégák" és az "ajándék" szavak együttes emlegetésétől valahogy mindig egy régi, "A nagy ajándék" című pornóoldal jut az eszembe. "

Nem szeretnék olyan családban élni, ahol ez a szocializáció végeredménye.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.08.30. 06:55:29

Szánalmas, kiábrándítóan görényszagú az egész. Élj barlangban, és dolgozz kőbányában, akkor nem lesz ilyen problémád.

o̝͚̣͔̙̜̜̞͉̺̞̬̖̱͉̼͛̑ͧ́̀̓̈́̓̾̇ͭͣ̆͊͌̑m͕̘̻̬̙̟͔̼̳̬̜̪͕͍̫ 2012.08.30. 07:02:55

A poszt szót sem érdemel, nevetséges vergődés, officespace és workaholics koppintás kíván lenni magyarba átültetve, viszont!

@igazságos: fenomenális, ahogy írsz. vissza szoktad olvasni néha? olyan mintha csak gondolatfoszlányok esnének ki a fejedből. mintha csak minden harmadik-negyedik mondatodat írnád le, azokat is csak félig.

néha azt sem tudom, hogy van-e köze a témához a mondatoknak egyáltalán. vagy egymáshoz.

Kanten_vagyok_Montarzsiból 2012.08.30. 07:22:47

Névnap: fülhúzás
Születésnap: családi esemény nem munkahelyi

Bartush 2012.08.30. 07:37:02

Külföldről hozott csoki nálunk is van, sok az édesszájú, ez mindig gyorsan eltűnik, szerintem ez a legjobb még a 3 közül. ÁLtalában nem is kerül sokba, amikor én hoztam kb 2 euóból letudtam a 20 fős csoportom.
A 2. és 3-at töröltük már rég. Egészen egyszerűen anyagi okokból. Volt egy hónap amikor 4 embernek volt születésnapja és az betette a kaput többeknél. Ráadásul sok a gyerekes kolléga, nem keresünk sokat, nem ment. Mindenki belátta, csak kellett egy nagypofájú, aki értekezleten felhozza.
A mikulást meg egyszerűen gyerekesnek minősítették, és kész.
Örültem, hogy így alakult.

bereg 2012.08.30. 07:38:09

Én anno a kollégiumi ajándékozós bulit bojkottáltam (mindenki húzott egy nevet, és a bulin névsorban felállnak az emberek, mint ajándékozottak). Megkerestem azt, aki engem húzott, és megkértem, hogy inkább annak készítsen ajándékot, akit én húztam. Mivel a névsor elején vagyok, a bulin hamar megkaptam azt az ajándékot, amit tovább is adhattam annak, akit én húztam :)

milkacica 2012.08.30. 07:44:17

Csak szánni tudom a posztolót, hogy ilyen gyűlölködő antiszoc.
Ahhoz hogy jól tudj teljesiteni nem árt ha jól érzed magad a munkahelyen, amihez az is hozzátartozik, hogy beszélgess a kollégáiddal, s netalán 1-2csokit is megegyél velük. Hidd el nem annyira ártalmas!
És igen, a világ igy működik, nemcsak el kell venni azt a csokit hanem néhanapján kell mást is tenni helyette. Sajnállak ha ilyen frusztrációt okoz egy doboz csoki!

Hell0 · http://csaladinapkozibudapest.hu/ 2012.08.30. 08:07:54

Szerintem ez inkább egy modoros bloghoz illő írás, általánosít, és azt hiszi, hogy ha az ő munkahelye ilyen, akkor minden munkahely ilyen. Hát hálistennek ebben nincs igaza.

Pan Modry 2012.08.30. 08:13:41

En nem szeretem a munkahelyi ajandekozosdit, egyszeruen idopazarlasnak tartom.

Meg az a legkisebb baj ha be kell adnom valamit a kozosbe masnak, viszont ha en kapok akkor illik mosolyognom es megkoszonni, amihez altalaban nincs kedvem.

metal · http://electric.blog.hu 2012.08.30. 08:21:06

Ha ez írónia akart lenni, annak nagyon gyenge. Ha nem, akkor a posztoló egy gyökér!

Trippingtherift 2012.08.30. 08:36:41

Én utálom a munkahelyi ajándékozást. 11 éven keresztül mindig megszívtam, hogy munkahelyet kellett váltanom, és mivel új voltam, az én születésnapomat nem ünnepelték meg, névnapot egyáltalán nem ünnepeltek, Karácsonyra (húzás) csoki jó lett volna, de inkább mindig valami borzalmat kaptam. Bezzeg nekem mindig bele kellett adnom a szülinapokba (volt olyan, ahol egyszerre 24 kollégám volt...). Sosem fogom megszeretni.

shitgun 2012.08.30. 08:42:37

Szerintem fain poszt. AKinek a munka része, hogy nyalogatja a jórészt utált kollegák valagát, az a beteg. A kollega az munkatárs, nem rokon, barát, haver. Így nem jár neki semmi. Ha a kollega átlényegül rokonná, baráttá, haverré, akkor kettőnk közt elintézem a jeles napokat. Az össznépi felköszöntgetés tényleg kommer maradvány, a nőnap is halál gáz, mondjuk arra adok egy ötszázast, azt csá. Volt olyan, hogy két hete dolgoztam egy helyen, és jöttek, hogy adjak kétezret, mert a Marika nyugdíjba megy, és aranyláncot veszünk neki. Anyád. Abban az évben legalább tíz rongyom elment nyugdíjas kollegákra, mert sok volt az öreg, és öten mentek el pár hónapon belül. Ajándékot barátnak, barátnőnek, családtagnak veszek, aki ebbe nem tartozik bele, az takarodjon.

jacint70 · http://jacint.blog.hu 2012.08.30. 08:45:11

Ez megint munkahely, illetve kollégafüggő...
Egyszer a névnapomon minden kollégám külön-külön felköszöntött egy-egy szelet csokival... Az jól esett, mivel amúgy is barátok voltunk...
Aztán meg elkerültem egy olyan helyre, ahol az emberek fúrták egymást ezerrel, cserébe viszont volt ez az álságos "összedobjuk, puszi-puszi, zabálunk" névnapozás... Párszor fizettem - nem tehettem mást, amúgy is utáltak, mint az alvállalkozó emberét -, szerencsére, mire jött volna az én névnapom, már nem voltam ott...

Netuddki. 2012.08.30. 08:53:49

Höhö! Nálunk meg úgy ment a névnapozás, hogy a kaját, piát a felköszöntött állta. Az ajándékot meg a többiek. A felköszöntés természetesen munkaidőben történt a főnökség tudtával (persze a főnökség is sorra került). Persze mi nem martuk, fúrtuk egymást. Na ehhez mit szólsz kisfácán?

SarahConnor 2012.08.30. 08:56:54

Igen, az tény, hogy a munkahelyre nem haverkodni, hanem dolgozni járunk, de ha történetesen az évek alatt tényleg összebarátkoztam azokkal az emberekkel, akik a közvetlen környezetemben dolgoznak, nem hinném, hogy Isten elleni vétek lenne nekik hozni egy zacskó helyi különlegességnek számító édességet. Főleg mert tudom, hogy a távollétemben kénytelenek voltak ha nem is a munkámat elvégezni, de a távollétemből eredően pár pluszfeladatot ellátni. Ezt pedig szerintem egy ilyen kis gesztussal meg lehet, meg illik köszönni.

Amit viszont mindig is gyűlöltem, és tényleg bőven túlzás, az a karácsonyi ajándékozás. Az már nem az egészséges kollegiális kapcsolat jele, hanem egy giccs, egy borzalom. A karácsony a szeretet ünnepe, a hozzánk közel állókat ajándékozzuk meg, családot, közeli barátokat esetleg. Mit kezdjek azzal, hogy egy kalapból kihúzok valakit, akivel mondjuk kétszer beszéltem eddig? Neki se esik jól, hogy egy vadidegentől kap egy személytelen valamit, meg nekem se. Szerintem ajándékozzon csak meg mindenki azt, akit szeretne. Nem kell ezzel terrorizálni az időnként amúgy is gyengélkedő munkahelyi kapcsolati hálót. Az ilyesmi tényleg nem a kollégák közé való.
Nekem anno suliban is kellett, hát rendre olyan osztálytársakat húztam persze, akikkel nem tudtam mit kezdeni. Egy szenvedés volt az egész.

A mostani munkahelyemen nincs ez, és ezért nagyon hálás vagyok. Szülinap, névnap van, de nem gyűjtenek pénzt rá. Egyszerű köszöntés, jókívánságok, és mehet a szekér tovább. Akik meg éppen barátok is, nemcsak kollégák, azok munka után beülnek valahová és ünnepelnek. Ezt egészségesnek tartom így.

Alkibiadész [alkibiadesz.blog.hu] 2012.08.30. 09:05:19

Szerintem már régen volt ilyen jó poszt a munkakedven. Hamarosan felébred a bloggazda és majd szétcsap köztetek :)

Samott 2012.08.30. 09:06:36

@bereg: miert nem adtad oda egyszeruen annak a cetlijet akit te huztal annak aki teged huzott? Megusztad volna az egeszet. Felenk hal' istennek nincs ilyesmi csak szulinapozunk (bar egy munkahelyen inkabb nevnapozni kellene, de hat igy alakult) az unnepelt kap valami aprosagot es hoz sutit meg egy uveg pezsgot szoval mindenki kap valamit a penzeert.

bereg 2012.08.30. 09:17:37

@Samott: azért, mert ez egy gimnázium volt, tele vaskalapos tanárokkal, akik kiszúrták volna, ha én kimaradok az egészből. Így viszont megkapták, amit akartak: látványos átadás, puszi-puszi, öröm és boldogság :)

shitgun 2012.08.30. 09:29:16

Meg van ám még más pusztító munkahelyi alkalom is, egyszer az egyik melóhelyemen például időről-időre kitaláltak valami, hogy csapatépító összejövetel legyen, a kedvencem a mérhetetlenül modoros Népek napja nevű ünnepély volt, ami arról szólt, hogy mindenkinek kellett sütni-főzni valamit, ami egy adott nemzetre jellemző volt, és indult a közös zabálás meg ivás, javarészt köcsögökkel. Én vagy nem vittem semmit, vagy odaba*sztam egy zacskó mogyorót, hogy nesztek, Amerika.

T mint T 2012.08.30. 09:30:05

Ritkán ragadok tollat (klaviatúrát) ilyen témákban, mert igencsak kivételezett és jó munkahelyen dolgozom. Eltekintve egy-két banyától, a főnökség és a munkakörülmények (meg a fizu is) kielégítő - télleg nincs panaszom. De ez a téma nekem is húsbavág, pont úgy ahogy azt a 3. pontban feszegeti a blogíró.
A körülmények: 8-an vagyunk kollégák, ebből összesen 3-an vagyunk tartós párkapcsolatban és egyedül nekem van férjem és kisgyerekem. Szóval sokan vannak köztük, akiknek csak magukról kell gondoskodniuk. Mióta a kicsi megvan, azóta félállásba jöttem (hál'istennek megoldható volt), így a pénzem is a fele. Ráadásul eleve is én voltam a legalulfizetettebb a 8-ból, mivel mind rangban, mind senioritásban én vagyok a legcsekélyebb medvebocs.

Amig 8 órában voltam, addig még elvoltam az ötlettel, hogy mindenki mindig ugyanannyit dobjon be a nagy közösbe, ha valami esemény volt (szülinap, búcsúztató, stb.), bár már akkor is szívtam magam (gondolatban), hogy bocsi, de a főnök 8x annyit keres mint én, a többi banya-nyanya is legalább 2x annyit. De mióta a gyerek megvan (ergo el kell tartanom egy gyereket és nem a kozmetikusra és a pedikürösre költök, meg utazgatok), illetve félpénzért dolgozom (igaz, önszántamból), azóta már tényleg "vérre ment" ez a pénzgyűjtés. Júniusban nemcsak 2 szülinap volt, de búcsúztattunk is az igazgatóságról (nem a saját osztályról) 2 nyugdíjba menőt, meghalt az egyik kolléganőnk apukája, akinek koszorút küldtünk a temetésére, majd bokatörést kapott a másik banya, akinek csokoládét és virágot küldtünk a kórházba. Na, betelt a pohár: küldtem egy e-mailt a 7 kollégámnak, hogy június 1-től nem óhajtok ebben tovább részt venni, se adni, se kapni vagy elfogadni. Kicsit rávilágítottam, hogy ezt a pénzt én szívesebben költöm a gyerekemre, vagy amire én akarom és túlzásnak érzem, hogy ugyanannyira vegyem ki a részem mindenből, mint a jobban fizetett kollégák. Azóta az egyik banya nem áll velem szóba (ilyen emberrelő nem barátkozik!), csak munkaügyben, de legalább békénhagynak! Szóval valamilyen szinten javult a helyzetem (ha más nem, anyagilag). Kirúgni emiatt nem fognak, nem tudnak, szerencsére a főnök nem csinált ügyet ebből.

A slusszpoénhoz tartozik, hogy amikor 1 év GYES-ről vsszamentem dolgozni, pont az a banya, amelyik most szóba sem áll velem, azzal fogadott, hogy "Üdv vissza nálunk. Egyébként légyszi add meg az xxx összegemet, mert bátorkodtam a távollétedben beadni a részed a szülinapokra!"
És még egy adalék: tavaly decemberben, amikor a szülinapom volt, akkor kiderült, hogy az én szülinapomat elfelejtették: tök ledöbbentek, amikor kipakoltam a kekszeket meg a pezsgőt, nem volt náluk ajándék. Másnap hoztak nekem egy vásárlási utalványt egy boltba... mint ajándék, amit kinyomtattak a netről.
Szóval, minden együttérzésem azoké, akik nem tudják megoldani, hogy leszakadjanak ezekről a rossz szokásokról!

T mint T 2012.08.30. 09:33:57

@T mint T: Bocs, javítok: azt írtam, hogy július 1-től nem óhajtok részt venni benne.

Vu, de ja vu 2012.08.30. 09:39:40

Kb. 10 évig két nagyon jó kollektívában dolgoztam, ahol nem csak a névnapozás-nőnapozás volt divat, de a szakmai előremenetel ünneplése is.

Minden hónapban szedtek x Ft-ot, így amikor "alkalom" volt, nem kellett külön beszállni (kivéve a koszorúkat, de az sosem teher, hanem fájdalom volt)...

Mindig tudták, hogy kinek mi a kedvence, én Unicumot kaptam, az infaktot átélt főnököm gyümölcstálat.

Akinek az ilyen "alkalom" teher, szar helyen dolgozik - mint most én is... de általános következtetést ne vonjunk már ezekből:-(

Lehoz_Tamás 2012.08.30. 09:43:34

Nalunk az a szokas, ha valakinek szuletesnapja van akkor O hoz valami sutit, edesseget, barmit. Van aki maga kesziti, van aki veszi. Nem kotelezo es nem csinalja mindenki, de azert mukodik a dolog.

tomfree 2012.08.30. 09:48:32

@T mint T: ""Üdv vissza nálunk. Egyébként légyszi add meg az xxx összegemet, mert bátorkodtam a távollétedben beadni a részed a szülinapokra!"

A jó ku..va anyját!

tomfree 2012.08.30. 09:50:19

@igazságos: "ne tudd meg, mit fog kapni tőlem az illető, ha nem kapom meg, amit elvárok"

élmény lehet veled dolgozni. Mit kap tőled az, aki nem ad neked csokikát meg virágocskát szülcsinapodra?

pilar ternera 2012.08.30. 09:59:26

jó helyen dolgozom.

kollégák kedvelik egymást.

mégsem ajándékozunk, csak szóban köszöntünk.

jól van ez így. :)

bár nálunk férfi többség van, így a nőnapot nem felejtik el a fiúk, és ez jól is esik nekünk.

szerintem.

pilar ternera 2012.08.30. 10:02:36

hatzudtam.

most jut eszembe, hogy a női névnapokat legfelső vezetés szintjéről (értsd: főfőnök adja át) köszöntik hatalmas virágcsokorral. :)

Fu Long 2012.08.30. 10:14:51

a nőnaptól hányok, amióta nőnapra kaptam egy baszadék virágot, meg egy szaros csokit, majd kijelentették a cégnél a kafeteria bevezetésénél, hogy a lányok nem évente három ajándékutalványt kérhetnek, csak kettőt, mert abból ment a nőnapi baszadék virág és szaros csoki. ez úgy kurvaanyád kategóriás volt.

a mikulásozástól meg a karácsonyozástól azóta hányok, mióta iskolában kötelező volt húzni, majd az ajándékátadásnál pont az én ajándékozóm baszott eljönni, hát nagyon szar érzés volt, hogy mindenki kapott és adott valamit, én meg csak adtam és nem kaptam semmit.

aztán munkában meg volt szülinapozás, névnapozás, karácsonyozás, nászajándék, keresztelő, baszomfasza, egyszer összeszámoltam, hogy egy évben mennyit lőttem el csak ilyen baromságokra, tekintve, hogy 50-en voltunk a cégben, hát valami 35 ezerre jött ki. a faszomba már, én azt a 35 ruppót akkor szeretném magamra költeni inkább, vagy venni rajta egy téli gumi szettet.

most kizárólag a közvetlen kollégámmal ajándékozzuk meg egymást, így elviselhető a dolog.

Fu Long 2012.08.30. 10:19:06

ja, és végigsmárolni 50 embert, ami után hónapokig antibiotikumon éltem, mert az egyik az influenzáját ragasztotta rám, a másik meg a bőrfertőzését, a harmadik meg a torokgyíkját.

eASToNE 2012.08.30. 10:39:53

A külföldről hozott szuvenír csoki nálunk is szokás volt, de mindenki tudta, hogy ezt a költségeidből le lehet íratni a céggel, így senki nem érezte tehernek és személy szerint én nem eszek például heti szinten török v. portugál édességeket, így sztem ez jó ötlet volt.

Saját pénzből én sem vezettem volna be ezt a hagyományt...

különvélemény2 2012.08.30. 10:47:43

Ez a szoci időkből maradt, ahol tényleg csapatok voltak.

Ma már csak egy hangzatos lózung a csapatszellem, mindenki tapossa a másikat.

Mylady 2012.08.30. 10:56:39

Nálunk
névnapozás – szűkebb kör, akikkel amúgyis jóban vagyunk annyira, hogy pl együtt ebédeljünk, vagy elmenjünk fagyizni, ez kb 8-10 fő
ajándék: 1 cserepes virág + esetleg egy tábla csoki (fejenként kb 3-400 Ft/alkalom)
a megajándékozott meg hoz valami sütit, ami többnyire házi sütésű + esetleg 1-2 doboz üdítő
a névnapozásból kimaradó közvetlen kollégák (a fiúk  ) mindig kapnak 1-1 szelet sütit, cserébe boldog névnapot kívánnak 

nőnap – a fiúk szervezik, szerintem kedves dolog, nincs nagy buli meg virágeső, egyszerűen reggel ott vár az asztalon egy szál rózsa + 1 pici csoki (pl raffaelo)

szülinap – nincs

mikulás, húsvét – a közvetlen kollégáknak egy kicsi csoki

nyaralás – szintén a közvetlen kollégáknak, csakis külföldről, valami kis édesség, lehetőleg olyasmi, ami mifelénk nincs, helyi specialitás, vagy valami érdekesség van rajta/benne

Ezek eddig normális dolgok, nincs vele gondom.

Ami nálam a biztosítékot sokszor kiveri: a búcsúztatás. Hihetetlen dolgokat tudnak egyesek művelni. És teljesen ráálltunk arra, hogy nem ajándék, hanem vásárlási utalvány. Pl kismamáknak a dm-be vagy ikeába. Szerintem nagyon gáz. Vagy: aranyékszer! De van, hogy megkérdezik, mit szeretne. És akkor lesz masszázsbetét a fotelba, meg hasonlók. Sokan vagyunk, 40-50 ember, de akkor is fejenként 500-1000 Ft-ot kell bedobni. Mondjuk az ünnepelt is kiveszi a részét, mert általában elég komoly terülj terülj asztalkám van ilyenkor (házi készítésű cuccokkal elég komoly feladat).
Az a baj ezekkel, hogy kimaradni ciki. Mert rásütik az emberre, hogy antiszoc. Az meg sosem jó egy közösségben, pláne, ha vezető az ember, muszáj jópofizni.
Mondjuk én általában odamegyek, meghallgatom a köszöntést, váltok pár szót ezzel-azzal, eszek két darab sütit (ez kb 10 perc), aztán visszasettenkedem az asztalomhoz. Ha kérdeznék, dolgom van. De többnyire nem kérdezik, mert mindenki ott van, ahol a buli. Egy-két ilyen settenkedős alakot leszámítva, de azok meg ugye nem kérdeznek, mert anélkülis tudják.

ga-ap · http://soundcloud.com/gaap/classic-breaks-vol1 2012.08.30. 11:09:51

a poszton utálkozóknak többet kéne olvasniuk a blogot, nem csak a címlapról átkattintva kéne egyből osztani az észt! (mondjuk az sem ártana, ha nem havi 1 két poszt lenne:P)

kb 10 fős cégnél dolgozva a szülinap/névnap nem nagy para, ennyi emberrel még amúgy is tudok normális, napi munkahelyi kapcsolatot ápolni, viszonylag közelről ismerem őket, nem utálok senkit, remélem ők se engem. nagyobb létszámnál azért már vérciki lehet ez a dolog, hiszen - ahogy a poszt is írja - lehet, h nem is ismerem az arcot, a nyalifali meg aztán pláne gáz lenne! amúgy nálunk feji 3-500 Ft egy-egy ünneplés, legtöbbször közösen esszük-isszuk le mondjuk a nap végén fél órában. egy 50 fős bandában vagy nagyon alacsony a feji költség, és 1-200 Ft-ot beadni talán még irritálóbb egy vadidegennek (a fedélnélkül-árusoknak adok ennyit), vagy többtízeres ajándékot vesznek?? Mi a francnak? Nem is értem...

a karácsonyos névhúzgálós tematika szintén ciki. pont!

a nőnap udvariasság kérdése, nálunk pl cégkasszából megy, nem fizetünk külön.

legutóbb egy kollégának ikrei születtek, fel sem vetődött, hogy ne vennénk pelenkát ajándékba, és persze a fiúkkal elmentünk tejet fakasztani. ok, talán ebből is látszik, hogy az átlagnál szvsz jobb a munkahelyi légkör nálunk. valszeg szerencsés vagyok.

(amúgy pl az egyik - idősebb - kolléganő felvetette párszor a külföldi, akár egy-két napos utazásaim előtt, hogy ugye hozok csokit. először hoztam, aztán elfelejtettem és a tescoból pótoltam, aztán már nem is. nem tette szóvá, biztos vagyok benne, hogy nem is haragszik emiatt, vagy ilyesmi, csak azért említettem meg, mert alátámasztani látszik az "a kommunizmus alatt nem lehetett külföldre utazni, úgyhogy hozni kellett egy milkát" elméletet...:D)

béke!

napalm 2012.08.30. 11:12:20

@milkacica:
ez nem így van.
ahhoz hogy jól érezd magad a munkahelyeden nem feltétlenül kell ajándékoznod.
nálunk karácsonykor van egy főzős buli (egy kolléga magára vállalja a főzést, ami simán sült hús pl.), többen meg felajánlásból süteményt sütnek.
összejövünk a céges konyhában, kaja-pia-sütemény, jó beszélgetés.
a végén a költségeket elosszuk.
és nincs az az ajándékozási kényszer.
az otthonra való.
nem a kényszer hanem az ajándékozás.

de murányi 2012.08.30. 11:42:22

a poszt minden szava igaz, bár a külföldi csokimoki szállítása nem nagy próbatétel. A karácsony, mikulás, névnap, szülinap faszom ajándékozáshoz, meg csak azok ragaszkodnak akiknek nincsenek barátai, így a munkahely egyenlő az életükkel.

spenci 2012.08.30. 12:22:08

@de murányi: A hozzászólásodig azon gondolkodtam, hogy miért veri ki a biztosítékot sok kommentelőnél a cikk. Megadtad a pszichológiai választ, amivel teljesen egyetértek.

károgó varjú 2012.08.30. 14:39:23

minden este az új takaritónéni minden kóbor bögrét összegyüjt, elmos és a száritóba tesz. tök feleslegesen.
a kolleginák már 1. alkalommal gyanakodva beszélték egymás közt, hogy eltünt ill elvándorolt a bögréjük. csak egy kis elejtett félmondat kellett az éjjeliőrről és a bögrenyalogatásról, hogy triplájára nőjön a mosogatószer fogyasztás.
ajándék nektek

Vermine 2012.08.30. 15:48:03

egyszer a nagyfőnökünk Amerikából visszatérve egyetlen kis zacskó aprócsokit hozott a 160 fős társulatnak. a keselyűről szóló természetfilm kutyafasza volt a látványhoz képest, ahogy a csürhe rávetette magát a csokira:)))

irodai gerilla 2012.08.30. 23:25:54

@blash: már nem emlékszem pontosan, de valami elég prosztó cucc volt, csak a valamennyire vicces neve miatt maradt meg. Mondanom se kell, a nagy ajándék természetesen egy adag geci volt a végén...

irodai gerilla 2012.08.30. 23:35:02

@Bambano: édesanyádnak helyén volt a szíve!

@Don Quixote de la Ferko: @milkacica: @Vérfürdő Bill: nektek viszont anyátokat, sótlan munkafasiszták, az ilyen hozzátok hasonló buzik felelősek pl. a holokausztért meg a hasonló népirtásokért is

irodai gerilla 2012.08.30. 23:38:18

@omfgomgzor: te szerencsétlen nyomorék, szerinted koppintanám az officespacet? Az egy kurvaszar film, két-három nézhető jelenet van benne, aki a forgatókönyvet írta, soha nem dolgozott irodában.

madandcrazybird (törölt) 2012.08.30. 23:40:52

Nem birtok kiallni magatokert es megmondani hogy nem vesztek reszt ebben az osznepi jatekban? Nekem ne adjon senki ajandekot, ha kell valami azt megveszem en magamnak. Nem hianyoznak a haszontalan dolgok.

irodai gerilla 2012.08.30. 23:47:38

@ga-ap: "mondjuk az sem ártana, ha nem havi 1 két poszt lenne:P"

te most burkoltan munkát akarsz adni NEKEM?! :DDDD

Kénytelen leszek coming out-olni: valójában én egy pedáns, kötelességtudó arc vagyok, aki napi 10-12 órákat melózik keményen, és örül, ha minden 6-8. hétvégéjén van ideje írni egy posztot, amit aztán viszont időzítéssel munkaidőre állítok be publikálni, mintha valami nagy munkakerülő lennék :DDDDD

Don Quixote de la Ferko 2012.08.31. 08:01:27

@irodai gerilla:

Nem baj. Majd kinövöd, mire arra a szintre érsz, hogy nem csak értékelnek, hanem osztályzatot is kapsz.

irodai gerilla 2012.08.31. 12:17:16

@Don Quixote de la Ferko: megnéztem, hogy miket kommentelgettél máshová, és hát baszki, gratulálok, te egy gyurcsányista troll vagy. Egyfelől persze megtiszteltetés, hogy a munkakedv blog fontos politikai ügyek iránt elkötelezett, komoly kommentereket is bevonz, másfelől kicsit meglep, hogy egy ilyen remek ballibber arcból is ez a savanyú munkafasiszta szag árad... Lényeg a lényeg: rontsd máshol a levegőt, te fasz!

Don Quixote de la Ferko 2012.08.31. 12:54:29

@irodai gerilla:

Örülök, hogy szerény személyem ennyire felkeltette egyszerűséged érdeklődését.

Néhány apróság, amit visszaolvasva nem kicsit elnéztél.

Ha valaki nem ért egyet a hozzád hasonló buta fideszes barmok rablásával, az nem gyurcsányista troll, hanem gondolkodó ember.

Ha kicsit figyelmesebben olvasnál, és értelmeznéd is azt, amit olvasol, akkor észrevehetted volna, a politika alapból be volt építve a nyitó kommentbe. Az, hogy ezt nem tudtad felfogni, az a te értelmezési képességeid hiányát jelzi, ezen tanulással, művelődéssel tudsz a legegyszerűbben segíteni. Az a módszer, amit választottál a kocsmai stílusodat jelzi, engem nem zavar, neked ugyan jó így, de ettől okosabb nem leszel, csak a kapa esik i a szádból.

Ha nem tetszik itteni levegőrontásom, nem kell reagálnod. Nekem nem hiányzik az a proli komcsi stílus, ami egy hozzád hasonló gyökér fideszesből dől, tartok tőle, másokat sem zavar, ha nem reagálsz bájos közvetlenséggel mindenre, ami meghaladja felfogóképességed.

Örülök, hogy némi tanítással hozzájárultam ahhoz, hogy nagycsoportba léphess.

Csak így tovább, óvónénidtől még dicséretet is kaphatsz, ha belehúzol.

irodai gerilla 2012.08.31. 13:23:13

@Don Quixote de la Ferko: hahaha, te munkahőse és kollégák kedvence, azt vágod, hogy most egy csomó időt fordítottál egy flame war-ra egy szennyblogon, ahelyett, hogy a GDP-t termelted volna illetve a remek szociális életedet élted volna a munkahelyeden? Biztos akkora munkahőse-kollégák kedvence vagy? Blöffkirály, te!

Don Quixote de la Ferko 2012.08.31. 14:00:51

@irodai gerilla:

Megint buta voltál.
Ne abból indulj ki, hogy neked órákba telik 8 sor szöveg megírása.

GDP-t nem termelek, a hozzád hasonló szennyeket tartsa el az, aki a világra pottyantotta.

A munkahelyemen utálnak, erre speciel teljesen véletlenül ráhibáztál, de a problémát nekem az okozná, ha szeretnének. Akkor kéne magamba nézni, hogyan sikerült a hozzád hasonló értelmi szintjüknél elérni a szeretetet.

kbfkbfkbf 2012.09.02. 12:18:16

Kitűnő poszt!

A munkahelyi karácsonyi kihúzós ajándékozás a szeretet ellen elkövetett FŐBŰN!
A többi ceremóniát úgy ahogy elviselem, ezzel is telik az idő legalább, csak pénzt ne szednének be érte. Édességet, helyi specialitást utazásról még soha nem hoztam, nem is fogok hozni, amikor másét megkóstoltam, attól meg csak az étvágyam ment el, nem győztem öblögetni utána...

blogol-ó 2012.09.02. 20:25:07

@madandcrazybird: Szerintem neked senki nem vesz ajándékot soha. Valld csak be, te szerencsétlen :D

Egy fuvaros köcsög egyedül van egész életében, csak a benzinkutassal találkozik, te is egy ilyen kis sutyerák kocsis vagy, el nem tudod képzelni, milyen egy tisztességes munkahely, ahol kollégák is vannak, te szegény! :D

madandcrazybird (törölt) 2012.09.03. 20:59:10

Bozgorkam szoljak a romanoknak? Kilojek Tokes masik szemet is?

maoista 2012.09.10. 21:59:02

@igazságos: téged utálunk itt a cégnél, és max lesajnáló pillantásokra számíthatsz, csokit, virágot felejtsd el.

maoista 2012.09.10. 22:07:41

@elevenstar: HOPPÁ! felfedted egy pozitív oldalát a dolognak: RENGETEG RENDEZVÉNY! Minden születésnap, névnap elvesz 10-20-30-80 percecskét a munkaidőből, ugye? Akár egy ingyen ebédidő hetente-kéthetente. Nem is hülyeség, potom 500 forintért, és ha van torta is, még a kajapénzt is megspórolhatod.

Egyébként, ez nálunk nem szokás. Hál'Istennek (így, mert csak a parasztok írják kisbetűvel) én férfiak között dolgozom, és nem divat egymás faszának szopása. Tehát semmi ajándékozás, felköszöntés, kínosan kötelező körök. A külföldi utakról néha hoz valaki valamit, ami elfogy öt perc alatt, és az a legjobb fej, aki a legtöbbet tömi be leggyorsabban.

maoista 2012.09.10. 22:09:11

@blogol-ó: ja, a fuvarosok a legnagyobb csírák. Növesztik a seggüket a kényelmes sofőrülésben, parasztkodnak a teherautóval, és nagy az arcuk.

narkoslettaunoka 2012.09.19. 11:12:25

Szívemből szól a poszt. ..annyit még hozzátennék, hogy külön fűszere ezeknek az ajándékozásoknak, amikor egy pillanatra mindenki eltűnik az ünnepelt környékéről, mert az persze idióta és biztos nem veszi észre a sunnyogást (mondjuk kötelezően elő is adnak valamiféle meglepettséget), aztán egyszerre odavonulunk mintha csoportosan akarnánk elkövetni valamit, ajándék odaad és utána debil vigyorral az arcon áldigálunk körbe, mert persze nagyon megbeszélnivalónk/közös témánk nincs. Én ezt a kínos végét rühellem a legjobban, de lelépni elsőnek is gáz, mert elindul a mail körbe, hogy "ez milyen bunkó, ennyire semmibe venni valakit a szülinapján!".

ColT · https://www.boredpanda.com/author/hcl/ 2012.09.21. 15:47:40

Nekem normális keretek között nincs bajom a melóhelyes ajándékozással.
Mondom, normális keretek között.
Nálunk még az van. :)