Itt a nyár, tikkad a munkakedv, jómagam pedig amúgy is a legbrutálisabb kiégéssel küszködök már lassan két éve. Mármint, ami a blogírást illeti, mert a munkából már kb. 10 éve kiégtem (ki lehet találni, mióta dolgozom). Na de attól még az érzékeim nem hagynak cserben, és a minőségi munkagyűlölő tartalmat felismerem ellenszélben is:itt van például az Irodai rabszolga facebook-oldal, ami valami kurvajó, ma fedeztem fel, amikor már két órája hiába próbáltam elkezdeni foglalkozni a munkámmal. Azonnal tudtam, hogy drágakő akadt a kezembe, rögtön el is kezdtem olvasni és többször hangosan felröhögtem rajta, egy idő után abba is kellett hagynom az olvasását, mert már nagyon nézegetett a többi droid. "Csütörtök: az "erre már nem lesz időm ezen a héten" első napja." vagy a "Két kollégámmal ebédeltem egy általam csak Dögkútnak nevezett közeli falatozóban." kezdetű sztori, rövid, lényegre törő, eredeti posztok. Zseniális.